keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Hír

Egyéni vállalkozókat érintő adóügyi változások

A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok 2025-től léphetnek érvénybe.

A 2023 őszén benyújtott az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/5893. számú törvényjavaslatban a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozókra (és részben az átalányadózó egyéni vállalkozókra) vonatkozó szabályok az érdekképviseletek kérésére, további egyeztetések lefolytatása érdekében, végül kikerült az elfogadott törvényből, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium a 2024-es törvénykezés keretében meg kívánja valósítani a módosításokat.

Az újítások eredetileg is csak 2025-től léptek volna hatályba, a halasztással a kormány további egyeztetési lehetőséget biztosít minden érintettnek, annak érdekében, hogy minden egyéni vállalkozó megtalálja a számára legkedvezőbb adózási módot.

A javaslatokkal kapcsolatosan számos tévinformáció is napvilágot látott a sajtóban, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összefoglalta a javaslatcsomag kapcsán elterjedt félreértéseket:

Járulék-változások
A jelenlegi százalékos járulékterheket
 mind a tételes költségelszámolók, mind az átalányadózók esetében egy tételes járulék váltaná fel. Az adó alapja főállású adózók esetében a minimálbér lenne (a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel megszűnésével), a mellékállású adózók esetében pedig a minimálbér 30 százaléka. Utóbbi esetben az adóteher a minimálbér 2023-as szintje mellett havonta 13 ezer forint, mely a sajtóban megjelent téves információkkal ellentétben nem kiegészítené, hanem kiváltaná a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó-alap után fizetendő százalékos járulékterheket.

A vállalkozói kivét megszüntetése
Jelenleg egy tételes költségelszámoló egyéni vállalkozó jövedelme három részre bontható, (vállalkozói kivét, a vállalkozói kivéten felül keletkezett nyeresége, az éves minimálbér kétszeresét meghaladó jövedelemrész) melyek után különböző közterheket kell megfizetni. A módosításra vonatkozó javaslat célja volt, hogy egyszerűsítse ezt a rendszert úgy, hogy megszűnne a kivét, a vállalkozó személyi jövedelemadó-alap és a vállalkozói osztalékalap elkülönült számítása, vagyis a vállalkozó a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó összegét egy egységesen meghatározott jövedelem után fizetné meg.

A szociális hozzájárulási adó
A javaslat szerint a szociális hozzájárulási adó alapját főállású vállalkozók esetében egységesen a minimálbér után határoznák meg, a mellékállású vállalkozók esetében továbbra sem lenne minimum adóalap, vagyis ebben az esetben is megszűnne a minimálbér és a garantált bérminimum közti különbségtétel. Továbbá megszűnne a minimum szociális hozzájárulási adó alap esetében alkalmazott 112,5 százalékos szorzószám, a minimum adóalap a továbbiakban a minimálbér 100 százaléka lenne.

A kedvezményrendszer
A Pénzügyminisztérium szerint a kedvezményrendszer módosítására azért van szükség, mivel a jelenleg elérhető kedvezményeket alapvetően a nagyobb vállalkozásokra kialakított kedvezményeket képezik le, az egyes kedvezményeket az érintettek töredéke – a legjobb esetben néhány ezer, de bizonyos kedvezmények esetében csupán 10-20 (!) fő – veszi igénybe. A javaslatcsomag a jelenlegi kedvezmények helyett azokra a problémákra fókuszálva vezet be új kedvezményes elemeket, melyek valóban jelentősebb hányadát érintik az egyéni vállalkozói körnek:
induló vállalkozások – a minimálbér összegéig 2 évig teljes mértékben, további egy évig pedig az adómérték feléig mentesülnének a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól;
a gyermekgondozási ellátásokban (gyes, gyet) részesülőket és ápolási díj mellett vállalkozókat a tervezet a jövőben a mellékállású vállalkozóknak megfelelően kezelné, így nem kellene a minimálbér teljes összege után megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot.

A Pénzügyminisztérium főosztályvezetőinek témában készült elemzése IDE kattintva megtekinthető.

Szakképzés – tanév közben módosultak a Képzési és Kimeneti Követelmények

2023. november 21-től módosultak a  Képzési és kimeneti követelmények minden ágazat tekintetében.

A képzési és kimeneti követelményekben történt módosítások nem érdemi jellegű vagy a tanulókra, képzésben részt vevőkre kedvezőbb változásokat jelentenek, így a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 11.§ (4) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzésekre is alkalmazandók.

A pontosítások az ágazati alapvizsga és a szakmai vizsga megszervezésének következetes lebonyolítását szolgálják. A szakma alapadataira vonatkozó rész a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számával egészült ki, továbbá a szakmai követelmények a fenntarthatóságra, „zöldítésre” vonatkozó tartalmakkal bővültek.

A módosítások az IKK oldalán elérhetőek:https://ikk.hu/gyujto/intezmenyek#kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-programtantervek

 

„Női energiák a vezetésben – a coaching szemlélet ereje”

A Liga tagjait november 27-én késő délután egy interaktív előadásra hívtuk, amelynek célja, hogy megértsük és mélyebben felfedezzük a női energiák szerepét a vezetésben, és hogyan segíthet a coaching szemlélet ebben a folyamatban.
Köszönjük Hollósi Szabolcs mentáltréner és Andor Eszter coach tartalmas és színvonalas programját, előadását.
Az előadás során olyan témákat érintettünk, mint a kommunikáció, az empátia, értő figyelem, rugalmasság, inspiráció, munka- és magánélet egyensúlya, érzelmi intelligencia, mentális állóképesség és érzékenység, a női hálózatok fontossága, és megmutatták az előadók, hogyan játszanak kulcsszerepet a sikeres vezetésben a VUCA (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous, azaz gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan) világunkban. Példákon keresztül bemutatták, hogyan használhatjuk ezeket az erőforrásokat a mindennapi életben és a szakmai környezetben is.
Segítség és összefogás a sikeres karrierért. Női Vezetői Liga

Egyéni vállalkozókat érintő adóváltozások 2025-től

Összefoglaló az egyéni vállalkozók adózását érintő legfontosabb változásról, tervekről, melyek 2025. január 1-től léphetnek hatályba. (tovább…)

2024-es évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum összege

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) idén is tárgyalásokat folytatott a minimálbér és a garantál bérminimum mértékéről.

A tárgyalások eredményeként megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 164. számában a Kormány 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, mely szerint a legkisebb bérek már idén decembertől emelkednek.

  • A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint.
  • A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint.

 A rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba, mely kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

A rendelet rendelkezéseit első alkalommal a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott, 2024. január hónapjára járó juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások megállapításánál, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetése tekintetében kell alkalmazni. Ebben az esetben 2024. január 1. napjáig a 2023. november 30-án hatályos, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet alkalmazandó.

A minimálbér tárgyalások folyamatát a Portfólió cikkjében összefoglalva találja.

Magyar Vállalkozók Napja

Az Országgyűlés elfogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kezdeményezését, december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává nyilvánították, jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 165. számában.

Fónagy János kiemelte, hogy a vállalkozások adják a magyar gazdaság tartópillérét, több millió család egzisztenciáját biztosítják, ráadásul az elmúlt évtizedben látott példa nélküli fejlődés – az 1 millió új munkahely létrehozása, a keresetek háromszorosára növelése, valamint a regisztrált álláskeresők számának történelmi mélypontra szorítása – nélkülük nem valósulhatott volna meg. írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Legyél Te is a zalaegerszegi MCC karácsonyi angyalkája!

A zalaegerszegi Mathias Corvinus Collegium az intézménybe járó zalai diákokkal és szüleikkel, valamint a zalai iskolákkal, civil szervezetekkel összefogva tavaly az adventi időszakban rendkívül eredményes karitatív akciót szervezett.

A gyermekvédelemben élő óvodások és iskolások nagy örömmel vették át az összegyűjtött könyveket, ezért a zalaegerszegi MCC adventi karitatív akciójának fókuszában idén is a könyvgyűjtés áll.

Az elsősorban szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy mesekönyvadományokat ez alkalommal is a zalai gyermekvédelemben élő óvodások és iskolások részére szeretnék átadni!

A Zalaegerszegi Járműipari Tesztpályán ismerkedtek a diákok a szakmákkal

A Zala Vármegyei Kormányhivatal,  a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum és a Zalaegerszegi Tankerületi Központ a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutató rendezvényt tartott a 8. osztályos diákok számára 2023. november 23-án Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya fogadóépületében.

A helyi technikumok szakmabemutatói mellett megnézhették a diákok a honvédség és a Kormányhivatal, MESZK, valamint a Kamara standját is. Az interaktív bemutatók sokat segíthetnek a nyolcadikosoknak eldönteni, hogy milyen területen szeretnének tovább tanulni.

A rendezvény zárásaként  17.00 órától Pályaválasztási Szülői Értekezlet zajlott a Kamarák Házában. Az érdeklődő szülők tájékoztatást kapott a 2024/2025-ös tanév képzési kínálatáról, ösztöndíjakról és a szakképzés új rendszeréről és a duális képzés előnyeiről.

Tájékoztató a Kiterjesztett gyártói felelősségről

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara konzultációval egybekötött előadást szervezett a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a hulladékgazdálkodás témaköreiben. (tovább…)

Ipari tagozati találkozó

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Kereskedelmi Iparkamara és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari tagozatainak vezetői és vállalkozói találkoztak 2023. november 17-én, Zalaegerszegen. (tovább…)